ROSSZ AZ, AKI ROSSZRA GONDOL
(de hülye, aki nem)

Amikor odanyúlsz, én jobban szétnyitom. Remegek, bár tudom, gyengéd leszel. És ha kiveszed, csak ámulok, mekkora volt bennem! -Nem is kellett volna úgy félnem a foghúzástól!

 Gyengéden az ujjaim közé veszem, ajkaimhoz emelem, nyelvemmel finoman kitámasztom, óvatosan ráharapok, és ha jól csinálom, kijön a mag. -Kérsz te is szotyit?

Szeretem a számba venni, ajkaim és nyelvem gyűrűjébe fogni, és szívni, míg a számban nem érzem a kiáramló nedvet. -Ez a szívószál. 

 Alig várom, hogy együtt ágyba bújjunk, hogy meztelen testemen érezzelek, hogy mindenhol hozzámérj! Fázom nélküled! Kellesz nekem... -...pizsamám!

 Éjjel bejössz a szobámba, hallom, hogy itt vagy, tudom, hogy meztelen testem nézed, és tetszik, amit látsz! Alig várod, hogy nekem ess, igaz? -Szemtelen szúnyog!

Ugye, várod, hogy belédhatoljak, hogy a nyelvem a testedhez érjen, és együtt elmenjünk? Akkor fűzz meg, hogy járjak veled! -Jó cipőd leszek, ígérem!

Nagy, és vastag, megőrülök érte, hogy a kezembe, a számba vegyem! Pedig tudom, hogy nem szabadna, talán meg fogom bánni, de nem érdekel, úgy vágyom már.. -...arra a hamburgerre!

Reggel, amikor felébredek, első gondolatom te vagy, csak rád vágyom: -kávét mindenáron!

Kellesz nekem! Ágyba akarlak dönteni, a hatalmamba keríteni, megizzasztani, hogy remegjen és égjen a tested! -Csak arra gondolj, hol kaptad el az influenzát.